A hely maga a paradicsom… Kraft Zsuzsi története

A 2018-as év tavasza nyílt napok sorozatával indult a Biofaluban. Kis létszámban ugyan, de voltak mindig érdeklődök. Kraft Zsuzsi Győrből érkezett egy márciusi alkalomra, majd egy kétnapos „próba önkénteskedés” után úgy döntött, hosszabb ideig támogatja munkájával, jelenlétével, energiájával a Vendégházat, és az idelátogatókat.

 

– Hogyan jutottál el ide, mi cél vezérelte a Biofaluba érkezésed?

– Egy ideje kezdem magam nagyon szeretni, nagyon vállalni, és tudni ki is vagyok valójában. 2017-es Szilveszterkor gondoltam arra, hogy az új évben olyan közösségeket, helyeket, farmokat néznék meg, ahol a hagyományostól eltérően  működnek. Nem a stressz, és a rengeteg kompromisszum a működő elv, hanem az örömben végzett munka, és konszenzus alapúak.  Egy ismerősöm küldte el a Biofalu honlapját márciusban. Március 4-én elmentem a nyílt napra, utána 2 napra önkénteskedni a kutyámmal, és mivel beváltunk mindketten, odaköltöztem. 9 hétig egyfolytában ott voltam, április 1-én érkeztem és június 8-án jöttem el.

 

– Családod, barátok hogyan reagáltak erre az önkéntes- elvonulós döntésedre? Nem hiányzott a kinti világ?

– A családom, barátaim tudják merre tartok, hátat fordítottam a rendszernek és ellenkező irányba a Természet ölébe indultam.  Ez nem a könnyű út, csak megéri – számomra is. Ahhoz, hogy a várost is elhagyhassam, érdemes körbe járni azokat a helyeket, ahol a Természet lakik, és megérteni azokat, akik már így tettek.  Így érkeztem Máriahalomra, nyitott tenyérrel és nyitott szívvel, hiszen csak nyitott tenyérbe adhatunk, kaphatunk. Nagyon sokat finomítottam addigra az észlelésemen a rutinos régi gondolkodásomon, sok- sok könyv, hanganyag, tanfolyam, tréning által. Akik meglátogattak a 2 hónap alatt, látták, érezték, itt és most vagyok és a helyemen, a közepemben, belső békémben. A hely maga a paradicsom, ha le kellene rajzolnom, mit jelent nekem a paradicsom, ilyesmit rajzolnék.  Jó az energiája, csend van, munka közben is lehet befelé figyelni. Nem hiányoztak a város zajai.

– Milyen tevékenységekben vettél részt a két hónap folyamán?

– Minden munkát végeztem, amit a ház és a csoportok körül tettünk.  A tavaszi teljes nagytakarítást végeztem el. Aztán a csoportok érkezésére készítettem fel a házat, és amikor megjöttek, konyhai segítésben vettem részt.

– Voltak –e  érdekes megtapasztalásaid, élményeid az itt töltött idő alatt?

– Nagy felismerésben segített nekem Géza. Egy nap fáradtan ültem, és panaszoltam, mennyire elfáradtam. Géza azt mondta, vizsgáljam meg ezt, mert nagy esélye van, hogy a gondolataim fárasztottak le, nem a munka.  Akkor is bebizonyosodott, és azóta is megfigyeltem, hogy így van.  Valóban még 14 óra után is lehetünk frissebbek a gondolataink segítségével, mint fele annyi idővel nem megfelelő gondolatokkal.

– Zajlott-e olyan belső folyamatod, ami előre vihet az életedben?

– Ledolgoztam egy fóbiámat, a gombbal. Gyerekkoromban szökött a mindennapjaimba és elkísért idáig.  Bár inget még nem hordok, de begomboltam sok- sok ágyneműt. Lehetőségem volt megtapasztalni, hogy amikor erős belső békében tudtam lenni, támasza lehettem olyanoknak, akik még nem. Kaptam visszajelzést idegenektől a kisugárzásomra, segítőkészségemre.  Abban erősödtem, hogy a felismerések- elengedések- megújulás hármasában érdemes folytatni az utat, mert ezzel leszek a magam hasznára és másokéra is. Tudatosabb lettem a Biofaluban, békémet is könnyű volt őrizni, vagy visszanyerni.

– Tapasztaltál- e bármi olyat, ami nem tetszett, ami jobb lehetne?

– Két dolog lehetett volna precízebb.  Az önkéntest érdemes az első megérkezésekor informálni, mi a definíciója az önkéntességnek, mi a munka és naponta mennyi. Ez nem történt meg velem az első 5 hétig. Egy önkéntest figyeltem meg, összehasonlítva az én önkéntességemmel, és a különbség indította el bennem, hogy üljünk le beazonosítani a definíciót. A másik az, hogy időnként a ház körüli feladatok nagyobbak voltak, mint a létszám, aki elvégezte a munkát.  Ezen érdemes tudatosabb szisztémával dolgozni, hogy örömben legyen mindenki.

– A kilenc hét elteltével útra keltél, hogy más helyeket is megismerhess. Van-e konklúzió a történet végére?

– Azért indultam tovább, mert az emberek, akik megfordultak ott, hoztak információt a számomra, és elhívást éreztem a többi helyet is meglátogatni.  Itt már összegyűjtöttem mindazt, amit a hely, az emberek, a környezet adhatott.  Az önkéntesség, az emberek, a munka, a csoportok, az energiák a tanulás, fejlődés, a saját hangulatom, örömöm – ez mind – mind rendben volt.  Amiért elindultam tovább, annak felismerése, hogy csapatot is keresek, akik már nem a demokratikus-diktatúra elvén és nem kompromisszum alapon működnek, hanem Egy s Égben, egyenrangú állapotban (a harc, a behódoló, cseles állapotok helyett) együttérzően, együttműködően. Ha a csoport tagjai, igyekeznek ÁLDOZATBÓL -TEREMTŐ állapotba kapcsolni, azt az eredményt hozhatja, hogy a nap zömében örömben lehetnek.  Az örömmel végzett munkának exponenciálisan nagyobb a teremtő ereje, mint a kényszer – munkának.

A Biofaluban nincs közösség. Az egyéni fejlődést nagyon segíti, én át is vettem az ott megélt ajándékokat. Szerettem ott élni, jó döntés volt, hogy ezt vállaltam, remek emberekkel ismerkedtem meg. Ajánlom mindenkinek, aki saját magáról szívesen tanul. A környezet is támogatja ezt és a közös munka is.

 

(Lejegyezte: Csapocska Mónika)

 

 

Facebook oldalunk

A honlap böngészésével hozzájárul a cookie-k használatához További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás